Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Biográfia

A Nirvana egy amerikai rockegyüttes volt, amelyet Kurt Cobain énekes és gitáros alapított Krist Novoselic basszusgitárossal a Washington állambeli Aberdeen-ben. A kezdeti időszakban több dobossal zenéltek majd 1990-ben csatlakozott hozzájuk Dave Grohl, akivel kialakult a Nirvana végső felállása.
Az együttes a
Seattle-i zenei színtéren alapozta meg hírnevét a független Sub Poplemezkiadónál 1989-ben megjelent, Bleach című első albumával. Miután a nagykiadós DGC Recordshoz szerződtek, Smells Like Teen Spirit című daluk a második, 1991-es Nevermind albumról, nem várt nagy sikert aratott. A Nirvana ezzel belépett a mainstreambe, és ráirányította a figyelmet az alternatív rock egyik alműfajára, a grunge-ra, amely aztán az 1990-es évek első felében uralta a zeneipart. Kurt Cobaint, a Nirvana frontemberét, a média „generációja szószólójának” kiáltotta ki, a Nirvanát pedig az X-generáció „zászlóshajójának”. Cobain kényelmetlenül érezte magát a rá irányuló figyelemtől, és inkább a zenére összpontosított. Abban a hitben, hogy az együttes üzenetét és művészi vízióját félreértelmezték, kihívás elé állította a zenekar közönségét az 1993-as In Utero című harmadik stúdióalbumukkal.
A Nirvana rövid pályafutása Kurt Cobain
1994 áprilisi halálával ért véget, de az együttes népszerűsége és hatása kitartott a következő években is. 2002-ben egy befejezetlen demófelvételük a zenekar utolsó időszakából You Know You're Right címmel a rádiós játszási listák élére került világszerte. Az együttes 1989-es bemutatkozása óta, csak az Egyesült Államokban, több mint 25 millió albumot adott el, világszerte pedig több mint 50 milliót.

Történet:
A korai évek
Cobain és Novoselic 1985-ben találkoztak először (bár egy gimnáziumba jártak, nem ismerték egymást). Mindketten a The Melvins együttes rajongói voltak, és gyakran látogattak el az együttes próbáira. Néhány sikertelen zenekaralapítási próbálkozás után Aaron Bruckhard dobossal hozta létre annak az együttesnek az első felállását, amely később a Nirvana lett. Burckhardot pár hónap után kirúgták. Ideiglenesen Dale Crover, a The Melvins dobosa helyettesítette, akivel elkészítették az első demójukat.
A kezdeti hónapokban több nevet is kipróbáltak, ezek között volt a Skid Row, a Pen Cap Chew, és a Ted Ed Fred. A Nirvana nevet
1988 elején vették fel, melyet Cobain így magyarázott: „Olyasmi elnevezést akartam, amely gyönyörű, kellemes és szép, nem egy olyan közönséges ócska punk rock nevet, mint mondjuk az Angry Samoans”. Az év márciusában léptek fel először ezen a néven. Néhány hónappal később állandó dobost is sikerült találniuk Chad Channing személyében.
1988 végén egy
seattle-i független lemezkiadó, a Sub Pop leszerződtette az együttest, és rendelkezésükre bocsátott egy stúdiót. Szerződést kötöttek egy híres helyi producerrel, Jack Endinoval, akinek segítségével az év decemberében, körülbelül 30 óra alatt felvették az első lemezüket, amely 1989-ben jelent meg Bleach néven. Az arról megjelenő első kislemez a Love Buzz/Big Cheese volt. Az albumra több együttes is hatással volt, mint például a The Melvins, a Black Sabbath és a Led Zeppelin. Az anyag országszerte a főiskolai rádióállomások edvence lett Amerikában, de kevés jel utalt arra, hogy hol fog tartani az együttes két évvel később.
A Bleach felvételére 606,17
dollárt költöttek, amit Jason Everman fizetett ki (őt Cobain egyik legjobb barátja hozta össze az együttessel). Everman, miután egyre több időt töltött az együttessel, felajánlotta, hogy kölcsönadja a lemez felvételéhez szükséges összeget. Emiatt, bár nem játszott az albumon, a neve felkerült a közreműködők listájára, hogy „még inkább a zenekar tagjának érezze magát”, mondta Novoselic. A Bleach elkészülte után Evermannek másodgitáros szerep jutott a Nirvana rövid és konfliktusokkal teli első turnéján. A koncertkörút 1989 februárjában indult és két hétig tartott, csak az Egyesült Államokban léptek fel. A turné végeztével megváltak Evermantől. Október végétől Angliában és Európában turnéztak a TAD előzenekaraként.1989. november 21-én, az előző napi és a másnapi bécsi koncertek között a Nirvana Budapesten lépett fel a Petőfi Csarnokban. Ez volt az egyetlen magyarországi koncertjük a zenekar egész történetében.
Egy
1989-es interjúban Kurt azt nyilatkozta, hogy az együttes zenéje megváltozott: „A korai dalok nagyon dühösek voltak. […] De ahogyan telik az idő, a dalok egyre poposabbak és poposabbak lesznek pont úgy, ahogy én egyre boldogabbá és boldogabbá válok. A mostani dalok a problémás kapcsolatokról, más emberi lényekhez kötődő érzelmi dolgokról szólnak”.1990 áprilisától az együttes Butch Vig producerrel kezdett el dolgozni a Bleach folytatásán a Smart Studiosban. A felvételek alatt Kurt és Krist kiábrándult Channing dobtechnikájából, és nehezményezték azt is, hogy nem vett részt a dalszövegek írásában. Nem sok idő múlva Chad kilépett az együttesből, néhány hétig pedig ismét Dale Crover lett a dobos. Később felbérelték a Mudhoney dobosát, Dan Peterst, akivel fel is vették a Sliver című dalt. Néhány héttel később Buzz Osborne, a The Melvins énekese bemutatta neki Dave Grohlt, aki egy washingtoni hardcore punk együttesben, a Screamben játszott dobosként. Néhány nappal az első találkozásuk után, Cobain és Novoselic meghallgatta Dave próbajátékát. Krist később azt nyilatkozta: „Két perc után tudtuk, hogy ő a mi dobosunk”. Grohl első fellépése 1990 októberében volt az együttessel, attól kezdve a Nirvana feloszlásáig ő maradt az állandó dobos.

 

 

Az áttörés
Az együttes a csekély érdeklődést kiváltó első albumuk után kiábrándult a Sub Pop kiadóból, ezért úgy döntöttek, hogy egy nagy kiadót keresnek. A
Sonic Youthból ismert Kim Gordon folyamatos ajánlására 1990-ben a DGC Records leszerződtette a Nirvanát. Ezt követően az együttes elkezdte felvenni első nagykiadós albumát, a Nevermindot. A kiadó több producert is felajánlott a számukra, de ők ragaszkodtak Butch Vighez. Úgy döntöttek, hogy Vig Madison stúdiója helyett a Los Angeles-i Sound City Studiosban veszik fel az anyagot. 1990 folyamán több dalt is rögzítettek itt, például az In Bloomot és a Breedet, melyeket akkor már évek óta játszottak koncerteken. Pár dalnak, mint például az On a Plainnek és a Stay Awaynek nem volt teljes, befejezett szövegük; ezek csak a felvételi munkák közepére készültek el. A felvételek után Vig és az együttes közösen végezték el a keverést. A lemezfelvétel tervezett ütemét nem tudták tartani, és az első keverés sem tűnt kielégítőnek, ezért felvették a Slayer együttes hangmérnökét, Andy Wallacet, aki kialakította a végső hangzást. A lemez kiadását követően a Nirvana tagjai elégedetlenségüket fejezték ki Wallace munkájával kapcsolatban, a Nevermind album steril hangzása miatt.
Kezdetben a DGC Records arra számított, hogy 250 000 példányt adnak el a Nevermindból, ami a Sonic Youth
Goo című albumával lett volna azonos eladási szinten. Azonban az album első kislemezdala, a Smells Like Teen Spirit gyorsan nagy népszerűségre tett szert, nem kis részben az MTV-n sűrűn játszott videoklipjének köszönhetően. Az 1991 végén lezajlott Európa-turnén az együttes azt vette észre, hogy a koncerteken a termek befogadóképességéhez képest veszélyesen sok belépőt adtak el, hogy a tévétársaságok forgatócsoportjai a színpadkép állandó szereplői lettek, és hogy a Smells Like Teen Spirit dal majdnem mindenütt jelen volt a rádióban és a televíziós műsorokban. 1991 karácsonyára a Nevermindból már heti 400 000 példányt adtak el az Egyesült Államokban.1992. január 11-én az album megszerezte az első helyet a Billboard 200 lemezeladási listán, letaszítva Michael Jackson Dangerous című albumát a csúcsról. Az album számos más ország eladási listáján is elfoglalta az első helyet. Abban a hónapban, amikor elérték az első helyet, a Billboard magazin kijelentette: „A Nirvana kivételes együttes, ahol minden együtt van: kritikai elismerés, szakmai tisztelet, pop rádiós jelenlét, és egy masszív főiskolai/alternatív zenei rajongó háttér.”
1992.
februárjában, az együttes Pacific Rim elnevezésű turnéját követően, Cobain feleségül vette a Hole együttes énekesnőjét, Courtney Love-ot Hawaiin. Augusztusban Love életet adott lányuknak, Frances Bean Cobainnek. Kimerültségre hivatkozva a Nirvana nem vállalt el még egy amerikai turnét a Nevermind népszerűsítésére, helyette néhány élő fellépést iktattak be. Napokkal Frances Bean születése után adta a Nirvana egyik leghíresebb koncertjét az Egyesült Királyságban, a Reading Festival főzenekaraként. A Cobain egészségéről és az együttes lehetséges feloszlásáról szóló pletykákra válaszul Cobain viccből egy tolószékben jelent meg a színpadon, majd kiszállt belőle és csatlakozott a zenekarhoz, hogy eljátszanak néhány régi és új számot. Dave Grohl 2005-ben egy rádióműsorban elmondta, előzőleg az együttes őszintén aggódott, hogy a koncert teljes katasztrófa lesz, tekintve a koncertet megelőző hónapok történéseit. Ennek ellenére, a fellépés végül pályafutásuk egyik legemlékezetesebb eseménye volt. Alig két héttel később a Nirvana fellépett az MTV Video Music Awards-on. Az első próbán Cobain bejelentette, hogy az együttes az adás alatt egy új dalt fog előadni, a Rape Me-t. Az MTV vezetőit megrémítette a dal. A show producere, Amy Finnerty elmondása alapján, azt gondolták, hogy róluk szól. Ragaszkodtak hozzá, hogy az együttes ne a Rape Me-t játssza, sőt azzal fenyegetőztek, hogy ha az együttes eljátssza a dalt, akkor leállítják a klipjeik adását. Heves vitákat követően a Nirvana beleegyezett, hogy legutóbbi kislemezdalukat, a Lithiumot fogják játszani. A műsort Cobain mégis a Rape Me-vel kezdte, aztán áttért a Lithiumra. Az előadás vége felé Novoselic erősítője elromlott, ezért úgy döntött, hogy egyfajta showelemként feldobja gitárját a levegőbe. A visszaeső gitárt azonban nem sikerült elkapnia, ezért az fejbe csapta, és Novoselic szédelegve hagyta el a színpadot. Miközben Cobain a felszerelésüket csapkodta, Grohl a mikrofonokhoz rohant, és egyfolytában azt kiabálta, hogy „Hi Axl! Hi Axl!”. Ezzel a Guns N’ Roses énekesére, Axl Rose-ra utalt, akivel az együttesnek és Courtney Love-nak a show előtt volt egy bizarr és harcias találkozása.
1992 decemberében az együttes kiadta az
Incesticide albumot, ami ritkaságok és B-oldalas dalok gyűjteménye volt. A zenekar sikere nyomán sok rádiófelvételük és korábban kiadatlan daluk kezdett feltűnni különböző illegális kiadványokon, ezért az Incesticide főleg a kalózmásolatok terjedésének letörésére szolgált. Az album tartalmazott dalokat korábban már kiadott kislemezekről, mint például a Sliver és a Dive, valamint a BBC-nél készült felvételeket, mint a Been a Son, az Aneurysm, továbbá feldolgozásokat a The Vaselines és a Devo együttesektől.

 

 

In Utero
Az 1993-as In Utero elkészítéséhez leszerződtették Steve Albinit, a Pixies együttes híres Surfer Rosa című albumának producerét. Mivel a Nevermind olyan hallgatóságot vonzott, akiknek kevés, vagy szinte semmi tapasztalatuk nem volt az olyan alternatív, sötét, vagy kísérletező zenekarokat illetően, mint a Nirvana elődei, ezért Albini bevonása szándékos lépésnek tűnt a Nirvana részéről, hogy az albumnak egy nyers, kevésbé polírozott hangzást adjanak. Például az album egyik dala, amely egy zajos, vijjogó riffre épül, az ironikus Radio Friendly Unit Shifter címet kapta (a zeneiparban a „radio friendly” (rádióbarát) kifejezés olyan dalra utal, amelyet gyakran játszanak a rádiók, a „unit shifter” pedig egy olyan dal, amely miatt megnő a kereslet egy album iránt, tulajdonképpen „húzódalként” értelmezhető.) Mindazonáltal Cobain kitartott amellett, hogy az Albini kreálta hangzás az, amit mindig is elképzelt a Nirvana számára: egy mindenféle stúdiótrükkök nélküli, természetes hangzást. A felvételek Albinivel különösen gyorsak és hatékonyak voltak. Az albumot mindössze két hét alatt vették fel 25 000 dollár költséggel a minnesotai Pachyderm Studiosban.
Néhány héttel a felvételek befejezése után a
Newsweekben és a Chicago Tribune-ban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a DGC Records az albumot „kiadhatatlannak” tartja. Emiatt sok rajongó úgy gondolta, hogy az együttest a kiadójuk befolyásolhatja a kreativitásban. Habár az album visszatartásáról szóló történetek nem voltak igazak, de az együttes tagjai valójában nem voltak teljesen elégedettek Albini keverésével. Úgy gondolták, hogy a basszusok túl mélyek, valamint Cobain úgy érezte, hogy a Heart-Shaped Box és az All Apologise dalok nem szólnak tökéletesen. Az R.E.M. producerét, Scott Littet kérték fel, hogy segítsen újrakeverni ezt a két dalt, amelyhez Cobain további hangszeres részeket és háttérvokált is hozzáadott. 1993 augusztusában leforgatták a Heart-Shaped Box videoklipjét Anton Corbijn rendezésében.
Az In Utero a Billboard 200-on az első helyen debütált 1993.
szeptember 21-én. A Time kritikusa, Christopher John Farley, a következőket írta az albumról: „Néhány alternatív zene rajongó félelme ellenére a Nirvana nem lett mainstream, bár ez az erős új album talán ismét rákényszeríti a mainstreamet, hogy közeledjen a Nirvanához.”. Bár kereskedelmileg sikeres volt, az album mégsem tudta megismételni a Nevermind sikerét. Az év őszén a Nirvana belekezdett első komoly turnéjába két év után az Egyesült Államokban. A turnéra másodgitárosként felvették a Germspunk rock együttes tagját, Pat Smeart.

Az utolsó hónapok és Cobain halála
1993 novemberében, az In Utero-turné közepén a Nirvana fellépett az MTV Unplugged műsorban. Úgy döntöttek, hogy legismertebb dalaik közül csak egyet játszanak, a Come as You Are-t. Grohl egy későbbi nyilatkozatában azt mondta: „Tudtuk, hogy nem akarjuk beletenni a Teen Spirit egy akusztikus verzióját… mert az szörnyű hülyén hangzott volna.”. Néhány viszonylag ismeretlen dal feldolgozása is bekerült a műsorba, köztük a Meat Puppets három száma, melyet az arizonai rockegyüttes két tagjával közösen adtak elő. A műsor végén, miután eljátszották a blues-legenda Lead Belly - Where Did You Sleep Last Night című dalát, a műsor producere, Alex Coletti megpróbálta rávenni az együttest, hogy játsszanak egy ráadás dalt. Cobain erre a következőt válaszolta: „Nem tudom felülmúlni az utolsó dalt”. Coletti belátta, hogy Cobainnek igaza van. Az előadás 1993. december 13-án került adásba az MTV-n.
1994 elején az együttes európai körútra indult. A turné vége felé, március 1-jén Münchenben, Cobainnál hörghurutot és torokgyulladást diagnosztizáltak. Emiatt a másnapi müncheni koncertjüket törölték. Rómában március 4-e reggelén Courtney Love öntudatlan állapotban találta Cobaint a hotelszobában, és sietve bevitette a legközelebbi kórházba. Az orvos, aki megvizsgálta, azt nyilatkozta egy sajtókonferencián, hogy az énekes receptre felírt Rohypnol gyógyszert két üveg pezsgővel kísérve vett be. A turné további részét törölték, beleértve az Egyesült Királyság-beli koncerteket is.
A következő hetekben Cobain
heroinfüggősége újra felszínre tört. Megszervezték, hogy elvonóra menjen, és meggyőzték, hogy vesse alá magát a kezelésnek. Kevesebb, mint egy héttel a rehabilitáció megkezdése után Cobain átmászott az intézet falán, és hazautazott Seattle-be. Egy héttel később, 1994. április 8-án, pénteken Cobaint holtan találták Seattle-i házában. Halálát egy önkezével leadott fejlövés okozta.
A Nirvana feloszlott.

A Nirvana után
A Nirvana feloszlását követő években az életben maradt két tag zeneileg aktív maradt. Nem sokkal Cobain halála után Grohl felvett néhány demót, amely végül a Foo Fighters bemutatkozó albumaként jelent meg. A Foo Fighters lett Grohl elsőszámú zenekara, és a következő évtizedben több kereskedelmileg sikeres lemezt bocsátott ki. A Foo Fighters mellett Grohl több együttesben is dobolt, mint például a Tom Petty and the Heartbreakers, a Queens of the Stone Age, a Tenacious D, a Nine Inch Nails, a Killing Joke, valamint dolgozott Paul McCartney-val és Mike Wattal. 2004-ben egy lemeznyi metal dalt írt és rögzített Probot néven '80-as évekbeli kedvenc heavy metal énekeseivel. A Foo Fighters mellett jelenleg a Them Crooked Vultures trió tagja.
A Nirvana után Novoselic megalakította a
Sweet 75 együttest. Később Curt Kirkwooddal (ex-Meat Puppets) és Bud Gaughal (ex-Sublime) közösen alapítottak együttest Eyes Adriftet néven. Az 1999-es WTO Miniszteri Konferencia idején rendezett demonstráción Seattle-ben egyszeri alkalommal fellépett a No WTO Combo nevű alkalmi társulás tagjaként, Kim Thayil (Soundgarden) és Jello Biafra (Dead Kennedys) társaságában. 2006 decemberében Bruno DeSmartass basszusgitárost helyettesítette a Flipper együttes brit, ír, és amerikai turnéján. Novoselic időközben politikai aktivista lett, megalapítva a zenészek jogait védő JAMPAC bizottságot. 2004-ben Of Grunge and Government: Let's Fix This Broken Democracy címmel írt könyvet zenei pályafutásáról és politikai törekvéseiről.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nirvana

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.